tartalomjegyzék szereplők képek

FIGYELEM! Megnyitottam új, összegző blogomat, a Deana alkotásait,
ahol rendszerezve megtalálod az Equinoxon kívüli összes többi írásomat!

2012. augusztus 18., szombat

13. fejezet

Nos, had kezdjem azzal, hogy a fejezetet már egy ideje a gépemen tárolom. Hogy akkor mégis miért nem küldtem el és álltam neki a következőnek? Egyszerű okból: úgy éreztem nincs értelme feltennem. Munka, egyetem, tanfolyam... zajlik az élet. Időm sem volt rá eddig annyi, mint szerettem volna. Ráadásul nem kapok visszajelzést arról, hogy volna értelme folytatni vagy hogy olvassa-e egyáltalán még valaki, a történetemet. Kis híján abba is hagytam a dolgot. Ám most úgy döntöttem, mégiscsak folytatom. Tehát... az első könyvet még biztosan megírom. Az utána következőket már koránt sem biztos. Pedig jó volna a trilógiát megírni, de néha úgy érzem nincs értelme. Hogy azért tűntek el az olvasók, mert ezzel is jelzik, hogy nem jó amit csinálok és inkább hagyjam abba. Tényleg így lenne?! Mondjátok meg Ti!


Szóval átnéztem és ma kissé átírtam az egészet, mert támadt egy jobb ötletem az éjjel. Így most felraktam a tizenharmadik fejezetet, ezúttal ismét Sarah szemszögéből láthatjátok mi is történik. Ám a következő fejezetben már Edward is jelen lesz, ezt megígérhetem. Ugyanis elsöprő többséggel ő nyert a szavazáson. ^^ Olvasás közben most EZT hallgassátok, mert én is így tettem írás közben! ;) Továbbra is várom azokat, akik úgy érzik elmondanák a történettel kapcsolatosan a véleményüket. Segítsétek a véleményetekkel az írást, ha már elolvassátok mondjátok el azt is, mit gondoltok róla!
Deana
 13. FEJEZET
Félreértések
(Sarah szemszögéből)
  
A döbbenettől szóhoz se jutottam. Jobban mondva elakadt a szavam. Nem voltam képes elhinni, hogy megtette. Hogy én megtettem. Hogyan csókolhatott meg? Hiszen pontosan tudja, hogy Edwardot szeretem. Egyetlen másodperc elég volt hozzá, hogy minden ismét a feje tetejére álljon. De te is visszacsókoltál. Jegyezte meg az előbbi kis hang. Én is tisztában voltam azzal, hogy nem csak Sam hibázott; és rémesen éreztem magam emiatt. Teljesen összezavarodtam. Az érzéseim kavarogtak bennem, mint valami folyékony massza. Sehogy sem tudtam megmagyarázni, mi történt.
- Sarah, én... én... - Kezdte Sam, de nem hagytam befejezni amibe belekezdett.
- Ne, kérlek... ne kezd el. Nem akarlak elveszíteni, de én Edwardot szeretem. A fenébe, még csak most kaptalak vissza! Hogy tehetted? Miért csináltad? El akarsz rontani mindent Sam? - Kérdeztem kissé talán hisztérikusabb hangon, mint eredetileg szerettem volna. De meg kellett értenie.
- Én csak... vigasztalni akartalak. A fenébe is, szeretlek Sarah Black! - Fakadt ki, de hiába. Ezt most nem tudtam végiggondolni és nem akartam olyat mondani, amit megbánunk mindketten később.
- Én most hazamegyek Sam... egyedül. - Mondtam, s elindultam gyalog otthagyva csapot-papot.

Próbáltam túltenni magam a történteken. Hogy a legjobb barátom megcsókolt. Egyáltalán túl lehet ezen lenni? Vagy el lehet felejteni? Nem hiszem. Nos, mi mégis megpróbáltunk úgy tenni, mintha nem történt volna semmi. A barátságunk érdekében. És egy ideig működött is a dolog. Kezdtem úgy érezni magam, mint régen. Visszakaptam a barátomat. Együtt töltöttük újra az időnket. Néztem, ahogy az apja műhelyében szereli a régi autókat vagy csak kéz a kézben sétálgattunk a parton, esetleg megnéztünk valami ősrégi filmet, amit régen láttunk már és jókat nevettünk a poénos jeleneteken. Ha nem láttak bennünket és kettesben voltunk sosem zavart, ha Sam megfogta a kezemet. Ám amint mások is feltűntek a színen, gyorsan a zsebeimbe rejtettem őket. Nem akartam, hogy meglássák, hogy megérintjük egymást. Kissé úgy éreztem, hogy bűnös dolgot követek el ezzel. Pedig korábban ez éppolyan természetes volt számomra hogy ennyire bizalmasan megérintjük egymást, mint a lélegzetvétel. De mára megváltoztak a dolgok. Samnek ez többet jelentett már, mint nekem. De mégsem tudtam megtagadni legalább ezt tőle. Elég volt csak ránéznem arra a világfájdalmas képére, és úgy éreztem meg kell mentenem őt attól a szomorúságtól, ami nyomasztja bármi is legyen az.


Az utóbbi napokban Sam nálunk aludt minden este. Szégyenlem bevallani kicsit, de a szobámban érte minden reggel. Általában filmen aludtunk el, a bácsikám pedig nem penderítette ki a barátomat, inkább úgy tűnt örül annak, hogy időm java részét most vele töltöm. Már csak egy nap volt vissza a szünetből és utána újra láthatom Edwardot. Már rémesen hiányzott, s ha nem lett volna a telefonom, hogy felhívjam vagy sms-t írjak neki, már rég megbolondultam volna azt hiszem. Rémes bűntudat gyötört azért a csókért, s valahányszor beszéltem vele úgy éreztem magam, mint valami áruló. Elárultam a szerelmünket és nincs rá mentségem, hiszen visszacsókoltam. Egyáltalán hogy tehettem? Miért tettem? Ilyen kérdések jártak egyfolytában a fejemben, de logikus magyarázatot vagy választ nem tudtam volna adni. Jobban mondva tudtam volna, de az megrémisztett teljesen. A kis hangnak bennem igaza lett volna akkor, hogy Samet is szeretem. Hogy titkon mindig is szerettem a lelkem mélyén és amikor megcsókolt, ezt a rég elfeledett részemet piszkálta fel újra. 

De ez baromság! Azelőtt sose néztem rá más szemmel. Persze zavart, ha más lányokkal volt. De csak féltettem, hiszen ő a legjobb barátom és én azt akarom, hogy boldog legyen és ne bántsák. Erre pont én bántom, éppen úgy, ahogy ő engem. Nem akar, de mégis megteszi egyikünk a másikkal. Próbáltam elfelejteni és a lelkemet lecsillapítani. Összezavarodtam, a témát pedig gondosan kerültük mindketten. Legalábbis azt hittem. Aztán este Sam megint nálunk volt. Már megvacsoráztunk és épp az esti filmet készítettük be, amin majd elalhatunk megint. Valami romantikus nyálas filmet néztünk, ahol a hősnő a legjobb barátjába szeret bele és viszont. Kezdtem egyre inkább úgy érezni, hogy ezt a filmet direkt választotta és rólunk szól igazából. De képtelen voltam megbeszélni. Mit is mondhatnék neki a történtek után? Hogy érzek valamit talán iránta, de nem annyit, mint Edward iránt? Azzal csak még jobban megbántanám, mintha egyértelműen a tudtára adom csak a barátság az, ami lehetséges kettőnk között. Egy idő után már a filmben nem is a szereplőket láttam, hanem magunkat. Mintha mi játszottunk volna a szerepeket. 

Épp az ölében lévő kukoricástálba nyúltam, amikor kezünk összeért és az elektromosság érzése végigszáguldott a bőröm felszínén az érintése nyomától kiindulva a testemen. Ránéztem, de addigra már félrerakta a tálat és magához húzott. Meg sem várta, hogy tiltakozni kezdjek azonnal a beszédre nyíló ajkaimra csapott le, mint valami csörgőkígyó. A csókja oly elemi erővel hatott, hogy a kezdeti erőtlen tiltakozásomat könnyedén félresöpörte. Hirtelen már semmi sem lett fontos, csak az, hogy őt csókoljam. Elvesztem a hatalmas kezeinek ölelésében és az érzékeket borzongató csókjaiban. A kis hang örömujjongása elnyomta a kétségbeesett gondolataimat, melyek egyre csak Edwardért kiáltottak. Amikor a keze a pólóm alatt kezdett matatni, a mellemre találva azonban megmerevedtem. Azt hiszem ez józanított ki annyira, hogy helyesen tudjak cselekedni végre.
- Saaam... neee... kérlek, eressz! - Nyögtem a csókja közben, és a kezét megfogva visszahúztam a felsőm alól. Azonban ő ez egyszer nem hagyta abba. Még erőteljesebben szorított magához és a számat otthagyva a fülemet és a nyakamat kezdte csókolni a testem pedig borzongással válaszolt rá.

- Gyerünk, tudom hogy te is akarod. Érzem a vágyad illatát Sarah. A tested elárulta, hogy te is kívánsz éppen annyira, mint én. - Nyögte vágytól rekedten a fülembe. Megdöbbenve néztem rá. Vajon honnan tudja ezt? Érzi a vágyam illat... oh, te jó ég! Pír öntött el a gondolatra, hogy tudja hogyan is reagált az érintéseire a testem. Nem kellett sok és megérezhettem a nekem nyomódó bizonyítékát, hogy kíván engem és vágyik rám. Tudtam mit akar elérni és megrémültem tőle.
- Sam, eressz el. Kérlek! - Könyörögtem most már és eleredtek a könnyeim is. Ekkor végre eleresztett, de láttam a vággyal szinte keresztülnyársal, ami a tekintetéből süt felém. - Menj el Sam. Kérlek. - Mondtam még mindig sírva. Először nem mozdult, majd felkapva a táskáját kiugrott az ablakomon köszönés nélkül. Nem néztem utána, csak összekuporodtam az ágyamon és hagytam, hogy rázzon a zokogás. Úgy éreztem, hogy menten kettészakadok, ha továbbra is La Pushban maradok. Egy részem egyre jobban vágyik Samre, míg a másik Edward nélkül képtelen élni. Edward, muszáj lesz elmondani neki! A telefonomat kerestem elő, majd tárcsáztam a számát. Az első csöngés után felvette. - Kérlek... gyere értem. Én... Sam... oh, úgy sajnálom... Kérlek... nem akarok itt maradni. - Nem bírtam elmondani neki a dolgot a rám törő sírástól.

2012. augusztus 5., vasárnap

Friss hírek

Friss hírek
(átrendezés, költözködés, miegymás)



Sziasztok! Mostanában sok új történet van a fejemben, ami szeretne kitörni. Azonban úgy gondoltam nem az Equinox történetének blogját fogom elcsúfítani más, nem ide tartozó dolgokkal. Így nem régiben úgy döntöttem, hogy egy összesítő blogot hozok létre az alkotásaimnak, ahol mindent megtaláltok. Íme:




Természetesen az Equinoxot itt fogom folytatni (és igen, be fogom fejezni a történetet), ám minden fontos hírt a főblogomon fogok közzétenni a többi történettel egyetemben.

Továbbá a főblognak nem készítettem külön chatet, mivel a design egyforma, így ugyanazt használja mindkét blog. Ez nekem könnyebbség annyiban, hogy látom a kommenteket bármelyik helyre is menjek fel. (Mostanában érthető okokból a főblogon vagyok többet). Ha tetszett, amit eddig olvastál tőlem, nézz körül a főblogon is, iratkozz fel, hogy mindig képben legyél!

Deana

2011. október 2., vasárnap

Negyedik díjam & Infók!

Negyedik Díjam!
  
Nos, kaptam egy újabb díjat, a Bétámtól! Köszönöm még egyszer Angelgirl-nek! <333

Íme, a szabályok:
1. Tedd ki a logót a blogodra!
2. Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad (belinkelve a blogját)!
3. Írj magadról 5 dolgot!
4. Add tovább 5 írónak (ne felejtsd el linkelni a blogjukat)!
5. Hagyj megjegyzést náluk, hogy meglepetés várja őket nálad!

1.) Megtörtént! ;)

2.)  AngelGirl <3 Nagyon nagyon köszönöm neked! ^^ http://sabinaelete.blogspot.com

3.) 5 titkos infók rólam :)

- Jelenleg 3. vagyis utolsó éves egyetemista vagyok és még hezitálok, hogy Pénzügy vagy Számvitel felé orientálódjam a szakválasztáskor.
- Az egyetem mellett webdizájner tanfolyamra is járok, ahol megtanítanak honlapokat készíteni a semmiből. :)
- Team Damon vagyok, ha a Vampire Diariesről van szó! ^^
- Jelenleg a blogírás mellett rendszeresen szerepjátszom rengeteg helyen és vagy 3-4 szerepjátékos oldalam is van már.
- Szabadidőmben gyakran készítek fórumdizájnokat (általában Invisionfree-re), grafikákat és dohtml kódokat, és a legújabb hobbim egy fél hete a videó szerkesztés.
(Bár ezt még tanulgatom és ismerkedem a Sony Vegassal.)

4.) Sok szeretettel küldöm e díjat a következőknek: 

Nora17 - http://szerelemazeneben.blogspot.com/
Klaudia - http://mindorokke-bellaesedward.blogspot.com/
Thara- http://red-moonlight-twilight-fanfic.blogspot.com/

5.) Megtörtént!

És most egy kis más...

Hamarosan felkerül a következő, 13. fejezet. Sajnos a népszámlálói munkám el fog húzódni november 8-ig, szóval nem tudom mikor teszem fel a frisset. Valószínű, hogy nyolcadika után lesz várható a dolog, ha októberben nem lesz hozzá lelkierőm az egyetem és a munka mellett. Előre is köszönöm a megértéseteket!

Deana

2011. szeptember 23., péntek

Ajánló: Szerepjátékos Fórum

Ajánlom, mert szeretem!

Kedves olvasó közönségem!

Nemrégiben egy szerepjátékos fórumot indítottam. Két ismert és közkedvelt sorozat (Vampire Diaries & True Blood) alapján, egyedi ötlettől fellelkesülve megszületett a THE VAMPIRE BLOOD nevű fórum. Aki szereti ezen sorozatokat, szereplőiket vagy csak egy vámpíros fórumon játszana, nézzen be hozzánk és regisztráljon! Mindenkit sok szeretettel várunk!
Deana

U.I.: Nagy szükségünk lenne KLAUS, DAMON és STEFAN SALVATORÉ-ra. Ha épp ők a kedvenceid, mindenképpen látogass meg minket! ;)



2011. szeptember 10., szombat

Béta megtalálva!

Bétámat megleltem!

Kedves olvasó közönségem!

Ma végre segítő társam akadt az írásban és cenzúrázásban. AngelGirl volt olyan lelkes, hogy e feladat betöltésére jelentkezett. Ez úton is köszönöm neki még egyszer a jelentkezést és ma (ha végre hazajutok az egyetemről) msn-en várom. ;)
Deana